“A világ felgyorsult - ez nem újdonság, de vajon milyen hatással van ez a csapvizünkre?
Szennyezik a levegőnket, a termőföldjeinket, azon keresztül az ételeinket – gondolja, hogy pont a vizeink maradnának tiszták?
A vízművek feladatai közé tartozik a lakosság vízellátása: a hálózat kiépítése, üzemeltetése és megfelelő minőségű folyóvíz biztosítása. Rettentő mennyiségű víz szűrése, ihatóvá tétele. De vajon képesek felvenni a vízművek a versenyt az egyre növekvő környezeti szennyezéssel?
Tények:
Évente az óceánokba kerül:
2,6 millió tonna nitrát,
2,5 millió tonna cink,
370.000 tonna ólom.
A mezőgazdaság 80 millió tonna műtrágyát használ fel.
A lakosság és az ipar több mint 120 millió tonna mosószert, kozmetikumot használ fel.
Egy liter olaj 1 millió liter tiszta vizet képes fogyasztásra alkalmatlanná tenni.
Nézzük meg egy kicsit közelebbről a problémát. Hogyan keletkezik a csapvíz? Az óceánokból elpárolog a víz, amely felhőkbe gyűlik össze, majd lecsapódik. Ebből lesz az eső. Az eső átszivárog a talajon, hogy forrásokat, folyókat, tavakat tápláljon. Innen bekerül a vízművek víznyerő területére is, ahonnan kitermelik a vizet.
Szűrik, fertőtlenítik, majd eljuttatják otthonunkba. Mi felhasználjuk. Majd a szennyvíz hálózaton keresztül visszakerül a vízműhöz, ahol újra tisztítják és újra visszaküldik nekünk. Így alakul ki egy körforgás a vízhálózatokban.
Most nézzük, hol szennyeződhet ez a rendszer?
A földre érkezés közben a vízcseppek a levegőből, az autók, az épületek felületeiről viszik magukkal a piszkot. Felszívódnak a talajban, ahol újabb szennyeződéseket vehetnek fel, például műtrágyát, ürüléket, vegyszereket. A háztartások is rengeteg szennyeződést juttatnak a vízbe. Festéket, színezéket, gyomirtó szert, növényvédő szert, rovarirtó szert, mosó- tisztítószert, gyógyszert, élelmiszeradalékot, illatosító anyagot és még sorolhatnánk.
Mit tartalmaz a vezetékes víz?
Tudta, hogy a forralás nem közömbösíti a vízben található vegyi anyagokat, így azok az ételekben is benne maradnak?
Tudta, hogy azt a vizet, amit kienged a csapból, Ön előtt már átlagosan nyolcan megitták?
Második világháborús vegyi fegyver az ivóvízben?!
Emlékszik Ön arra, hogy a klórt mire használták a második világháborúban? Embereket öltek vele! Ma a klór feladata, hogy ne az embereket, hanem a baktériumokat pusztítsa el a vízben. Természetesen a csapvízben viszonylag kis koncentrációban található a klór, de ennek ellenére nem lehetünk olyan naivak, hogy azt gondoljuk ez a mennyiség teljesen ártalmatlan az egészségünkre nézve!
A csapvízben a klóron kívül találhatók még egyéb vegyi anyagok és különböző nehézfémek. Talán nem szükséges még egy ciánszennyezésnek történnie a Tiszán, hogy felismerjük, a gyárak, vegyi üzemek – ha
nem is ilyen kritikus mennyiségben, de – folyamatosan engedik vizeinkbe a gyártási eljárás során keletkező vegyi hulladékokat, toxikus, mérgező vegyületeket.
Hormonok a csapvízben?!
“Budapesten évente mintegy 20 tonna novamidazofen – az Algopyrin és más gyógyszerek hatóanyaga – kerül a természetes vízfolyásokba. Emellett női nemi hormonok és fájdalomcsillapítók maradványai úsznak le a folyón. A jelenleg működő szennyvíztelepi technológiák egyike sem alkalmas a kis koncentrációjú gyógyszermaradványok kiszűrésére.
De hiszen tisztítják a vizet, nem? Nem!
Dr. Michael Colgan, a világ egyik legnevesebb és legelismertebb táplálkozástudományi szaktekintélye, könyvében részletesen ír a víztisztítás megbízhatóságáról az USA-ban:
“A vízművek mindenütt csak bizonyos minimum-szabványnak megfelelően kezelik a vizet. Készleteinket azonban több mint 60 000 különféle vegyi anyag szennyezi. Rendkívül nehéz és költséges valamennyit kivonni a jelenleg használt, elavult és gyengén finanszírozott vízszűrő rendszerekkel. A Természetvédelmi
Tanács friss jelentése szerint víztisztító üzemeink több mint kétharmada elavult.
A vízügyi mérnökök vonakodnak bevallani ezeket a gondokat. Megteszik, amire a rendelkezésükre álló víztisztító eszközökkel képesek. Egy átlagos víztisztító üzem mintegy 30-40 vegyi anyag jelentétét képes vizsgálni, és ennek nagyjából a felét, kb. 20-at próbál meg kiszűrni (a teljesítmény 60.000-ből 20). A fennmaradó 59.980-féle vegyszer akadálytalanul bejuthat a szervezetünkbe.
Sokszor még az is ott marad, amit megpróbálnak eltávolítani. A vízművek ráadásul még mérgező anyagokat is adagolnak a vízhez, például klórt és alumíniumot, olyan vegyi anyagokat, amelyeknek a szervezetünkben semmi keresnivalójuk. A klórozás a járványok megelőzésének elavult módszere.”
A második elemi és végzetes tévedés: Én nem fogyasztok csapvizet!
Az igényes emberek ma már ásványvizet isznak, a főzéshez viszont még mindig legtöbben a csapvizet használják. Gyakran hallani kisgyermekes édesanyáktól, hogy fölforralják a csapvizet, így készítenek tápszert, vagy teát a babának. Szomorúan tapasztaljuk, hogy sokan úgy gondolják, a forralással meg lehet szabadítani a csapvizet a káros anyagoktól.
Az igazság azonban ennek pont az ellenkezője! Ugyanis a forralás csak a baktériumokat képes elpusztítani, amire lényegében nincs is szükség, hiszen a csapvíz nem tartalmaz élő baktériumokat, mivel azokat a vízműveknél hozzáadagolt klórral már elpusztították. A baktériumok helyett a csapvíz viszont tartalmaz klórt, mint azt épp az imént említettük, és még vagy hatvanezerféle egyéb vegyi anyagot, amelyeket a forralás nem képes közömbösíteni!
Összefoglalva: A szervezetünknek nem “sok folyadékra”, hanem sok VÍZRE van szüksége, mégpedig kristálytiszta vízre. Sem a nagyüzemi technológiák, sem pedig a forralás nem alkalmas arra, hogy a csapvízben található vegyi anyagokat, gyógyszermaradványokat közömbösítse.
Mit tartalmaz az ásványvíz?
Tudta, hogy a rendszeres ásványvízfogyasztással élete során mintegy 80 kg kőzettel terheli a veséit – FÖLÖSLEGESEN?
Az ember évezredeken keresztül kizárólag felszíni vizeket fogyasztott – tavak, folyók alacsony ásványi anyag tartalmú vizét -, amelyek a természet által biztosított desztillálási folyamaton mentek keresztül, így mentesek voltak minden szennyeződéstől, és oldott ásványi anyagokat is csak igen csekély – szinte elhanyagolható – mértékben tartalmaztak. A baj az, hogy a felszíni vizeinket az iparosodással szinte teljesen tönkre tettük, ezért nyúlunk a mélyről jövő ásványvizekhez. Az ásványvizek viszont sokszor a felszíni vizekhez képest 50-szeres ásványi anyag tartalommal rendelkeznek!
Az ásványvizekben található szervetlen anyagok testünkben hulladékként halmozódnak fel, megterhelve ezzel a kiválasztó rendszereket.
A tiszta víz élettani szerepe
Az élő szervezetek 75-98 %-a víz, amelynek kulcsszerepe van az egészség fenntartásában. A víz tehát nem csupán fontos alapanyag, hanem egy nagyon érzékenyen beállított egyensúlyi rendszer kulcsfaktora is.
Szerepe nagyon sokrétű: segíti a tápanyagok felszívódását, feloldja és eltávolítja az anyagcsere folytán termelődött anyagokat, fontos szerepe van a testhőmérséklet állandósításában (izzadás), védi legfontosabb szerveinket, szabályozza a sejtek elektron- és protonszintjét.
Igyunk naponta átlag 2-2,5 liter tiszta vizet az egyéb folyadékok mellett, mert:
- a nappali fáradtság elsőszámú okozója a vízhiány
- a lakosság közel 40 %-ánál a szomjúságérzet annyira gyenge, hogy gyakran összetévesztik az éhségérzettel, ennek egyik eredménye az elhízás
- ha a szervezet nem jut legalább testsúly-kilogrammonként 30 ml/nap mennyiségű vízhez, abból számtalan probléma adódhat, pl.:
- felborul az anyagcsere
- tönkremegy az emésztés
- lanyhul a légzés és az oxigén-feldolgozás
- elsavasodik a szervezet, amelynek egyenes következménye az, hogy 70 %-kal megnő az esély a rák kialakulására
- kiszáradunk, ami korai öregedéshez vezet
- ráncos, gyulladt és érzékeny lesz a bőrünk
- töredezetté és fénytelenné válik a hajunk és a körmünk
- ugyanis a víz szállítja a szervezet sejtjei számára a létfontosságú tápanyagokat (vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek, aminosavak), a hulladék anyagokat (salakanyagok, méreganyagok, elpusztult sejtek) pedig – amire nincs szüksége a szervezetnek – elszállítja
- a napi vízbevitel csökkenése drasztikusan negatív irányba befolyásolja a sejtműködés hatékonyságát
- a víz lényeges a szervezet anyagcsere-folyamatainak szempontjából
- a “száraz száj” a dehidratáció tünete!
A valóban tiszta vízről ezek szerint csak álmodhatunk?
Ha az ásványvizek rendszeres fogyasztása megterheli a szervezetet, a felszíni vizeinket pedig vegyi anyagok tömkelege szennyezi, akkor marad-e egyáltalán esélyünk, hogy valóban kristálytiszta ivóvizet fogyasszunk?
Minden egyes nappal egyre bizonytalanabb, hogy a felszíni vizek biztonságosan fogyaszthatóak-e, mivel a népesség folyamatosan földünk egyre nagyobb részét tölti be, és a felszíni vizeinket sajnos szinte már teljesen tönkretettük.
Persze, ha csapvíz helyett valamilyen jó minőségű palackozott vizet fogyasztanánk, az jóval biztonságosabb lenne. De mennyibe kerülne ez nekünk, ha még főzni is abból szeretnénk? És hogyan tudjuk kontrollálni, hogy mi van a palackban?”
Ha arra számítottál az írás végén, hogy el akarok adni neked egy víztisztítót, tévedsz.
Rád bízom hogy honnan, de ha jót akarsz magadnak, akkor minél előbb vegyél egyet! 
Az ára: 8 ezer és 350 ezer forint között.
